Támadják az autonómia ügyét
A szélsőséges román politikusokon kívül mérsékeltnek tartott közéleti személyiségek is "törvénytelennek", "megengedhetetlennek" minősítették hét végi nyilatkozataikban a romániai magyar szervezetek által követelt székelyföldi területi autonómiát.
Román körökben szinte egyöntetű ellenkezést váltott ki mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) pénteki csíkszeredai, mind pedig a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) szombati székelyudvarhelyi székely önkormányzati nagygyűlése. Különösen ez utóbbi keltett felháborodást román körökben, ingerültséget váltva ki a székely jelképek elfogadása.
A hétfői román lapok bőségesen idézik Corneliu Vadim Tudort, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) elnökét, aki ezúttal is államellenes színben tüntette fel a magyarok autonómia-követeléseit. Egyebek közt azzal fenyegetőzött, hogy pártja tüntetést fog szervezni Magyarország bukaresti nagykövetsége előtt a "fasiszta, irredenta" magyarok akciója ellen. Az Európai Parlamentbe bejutott Tudor felszólította az erdélyi magyarokat, hogy költözzenek Dél-Tirolba, ha annyira tetszik nekik a területi autonómia.
Az ugyancsak nacionalista nézeteiről ismert Gheorghe Funar, a PRM főtitkára népszavazást javasolt a székelyföldi önrendelkezés tárgyában. Szerinte a referendumot az államfőválasztás november 22-i első fordulójával egy időben kellene tartani. Ezen kötelező lenne - pénzbüntetés terhe mellett - részt vennie a lakosságnak, amelynek állást kellene foglalnia: egyetért-e a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részét magában foglaló Székelyföld autonómiájának megvalósításával.
Tudor elküldené az országból a magyarokat
Nem csupán az eleve magyargyűlölőnek ismert politikusok, hanem a mérsékeltnek tekintett román közéleti személyek is támadást intéztek a területi autonómia ellen. Így tett Crin Antonescu, az RMDSZ-szel négy éven keresztül együtt kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke is. Míg néhány nappal korábban még olyan véleményt hangoztatott, miszerint "a demokrácia kiteljesedése lenne, ha Romániában valaha is magyar vagy netán roma államelnököt választanának", a székelyudvarhelyi nagygyűlés után felszólította a főügyészséget: indítson eljárást a résztvevők ellen. Antonescu szerint ugyanis szerinte e magyarok Románia területi integritására törnek, "államot kívánnak létrehozni az államban".
A kormánykoalíció soraiból is elítélő hangok hallatszottak. Titus Corlatean, a szenátus külügyi bizottságának szociáldemokrata elnöke szerint az egységesülő Európában az erdélyi magyarok XX. századi nézeteket vallanak "szeparatista" téziseikkel. Lia Olguta Vasilescu szociáldemokrata szenátor szerint a nagygyűléseken megjelent önkormányzati képviselőktől meg kell vonni mandátumukat az ország területi integritásának veszélyeztetése miatt.
A Romania Libera című bukaresti napilap azt a címet adta a nagygyűlésekről szóló hétfői tudósításának: "A magyar szélsőségesek kikiáltották a +területi függetlenséget+". Ennél is élesebb hangnemben fogalmaz a Gardianul, amely szerint "a magyar szélsőségesek megkezdték a törvénykezést Erdélyben". A lap megállapítja, hogy miközben a magyar szélsőségesek "etnikai tisztogatást" végeznek az általuk többségben lakott területeken, helyi és megyei önkormányzatokban helyet foglaló képviselőik "függetlenségi" mozgalmat hirdettek, önálló parlamenttel rendelkező Székelyföldet akarnak megteremteni.
